Sárkányok

A magyar sárkány a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt.

Jóakaró teremtmények, melyek védik az életet, termékenységet és a jó szerencsét jelképezi.

A kezdet és a vég kozmikus eseményeinek szereplője. Egyesíti az alvilági kígyó és az égi madár, a sötétség és a fény jegyeit.
Az ember előtt rejtett dolgok, kincsek, varázseszközök őre, hisz a kezdet és a vég őreként csak Ő tudhatja a kezdet előtti és a vég utáni titkokat.
A sárkány szerepe elpusztítani azt, aki beavatatlanul, méltatlanul akar túljutni rajta.

A rejtett tudás képviselője. 

A keleti mítoszokban négyfajta sárkány szerepel:
-a Mennyei sárkányok, akik az istenek országát őrzik;
-a Szellem sárkányok, akik képesek szelet vagy esőt kelteni;
-a Földi sárkányok, akik a tengerekben és a folyókban laknak;
-a Kincsőrző sárkányok, akik az istenek és emberek kincseit őrzik

A hunok a legendás sárkányt tekintették Tengri,
az Ég Ura egyik legmegfelelőbb jelképes kifejezőjének.
A hun király a tavaszi Újjászületés Ünnepén a 
Sárkány Szentélynél mutatta be áldozatát az Ég Urának.
Hun nyelven a sárkány Fehér Fejedelmet jelentett.
A SÁR az izzó Nap színe, a KÁN pedig kánt, fejedelmet jelent.
Attila, hun király címe ősi nyelven Sárkán. azaz Aranyisten, Napisten.

A sárkány hímnemű és nőnemű is lehet:
Férfiakra jellemző jelentések:
Erő, bátorság, nyers energia és hatalom, ész és bölcsesség, eszmék őrzője.
Nőknél az alábbi jelentésekkel bír:
Teremtő, az élet és a család őrzője, erő.

A legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa.
	
	Forrás: 
	Temesvári Gabilla Katul: Mitikus állatok
	Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-
	Szemadán György: Jelképtár
	Bozó Andrea: Hétszer fényesebben
	Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája
	Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai
	I.B. Brasinkszkíj: Szkíta kincsek nyomában
	Huszka József: A magyar turáni ornamentika története
	Záhonyi András: Ősi titkok nyomában
	Thierry Amadé: Attila

Sárkányok

error: Content is protected !!