Jelenleg üres a kosarad.
Griffek
A GRIFF a sas és az oroszlán keveréke, mindkét állat szoros kapcsolatban áll a Nappal, így a griff a Nap-jelleg megkettőződésére utal. Lévén a leghatalmasabb égi állat keveréke a földi hatalom és az égi energia, az erő és a bölcsesség, az emberi és az isteni természetet szimbolizálja. Mezopotámiában emberfeletti hatalmat tulajdonítottak neki, őrző-védő állat volt. Perzsiában a szent tűz és az életfa védelmezője. A görögöknél az éleselméjűség, a jóstudomány és az éber erő tulajdonságait képviseli. A griffekről Európa a Kr. előtti 5. században Hérodotosztól szerzett tudomást, aki Ariteásztól vette ismereteit. Ezen híradások szerint a griffek a belső-ázsiai szkíták földjén túl eső hegyekben őrizték az aranyat. Kézai Simon is a griffek lakhelyét a „Szkíták-földjére“ teszi. A keresztényeknél a griffek a Mennyország őreiként a gonosz legyőzőjeként szerepelnek. A griff a sötétség, a túlvilág birodalmában él, ám az emberi szellem őrzőjeként az örök fényességet jelenti. A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetre mutat. A Fehérlófia című mesénkben csak a griffmadár tudja a Fehérlófiát az alsó világból a felső világba vinni. Egy régi ciprusi érctálon az ember megküzd a griffel, majd fejét álomra hajtva a griff az, aki mellső mancsát óvón az ember feje fölé helyezi. Az aranyőrző griffeknél az arany analógiája az emberi tudat, aminek a fényét őrzi, mely álomba merült el. Jól ismert a griff őrző szerepe, akár aranyat, akár az ember álmát őrzi. A keleti kultúrákban, elsősorban a pusztai népeknél a griff jóságos, bölcs és segítőkész. Az arany az isteni napfény anyagba sűrűsödése, a megvilágosodás jelképe, amely az emberben meglévő isteni szellem analógiája - ennek őrzője a griff. Így érthető meg a Nap-arany-szellemi világosság (tudat) analógiája és ezek kapcsolata a griffel, amelyet jól mutatnak a régi korok fennmaradt emlékei. A magyarok ősei, látói, mágusai jól ismerték ezeket a magasztos isteni lényeket. Honfoglaló vitézeink csontjait a régészek ilyen tarsolylemezek kíséretében találták meg. Aranykincsek és meséink máig őrzik a különféle szárnyas állatok képeit. Az Égberagadás ábrázolásokat megtaláljuk a nagyszentmiklósi aranykincseken is, ahol a griffeket oroszlántestből és sasfejből szerkesztik meg, hosszú fülekkel és saskarmokkal, ami azt jelenti, hogy az okosság és az erő összeegyeztetése a cél. A magyar népmesék griffje a főhőst segíti az alvilágból feljutni, segít a nemes célt elérni. A griffeknek többféle megjelenésük van, leggyakoribb az oroszlántestű, ragadozó madár-fejű füles griff. A szkíta ábrázolásokon ennek egyéb változatai is láthatók, Ilyen változat a szimurg vagy pávasárkány, amelyet az iráni mitológiából származtatnak. A szasszanida korban (Kr.után III-VII. század) a szimurgot kutyaszerű ragadozóféle szárnyas keveréknek nevezték és „kutyamadár“ névvel illették. K.V.Trever szerint a madárállat szasszanida-kori elképzelése már a Kr. előtti IV-V. századi Fekete-tenger melléki szkíta kurgánok leletanyagában is felbukkan. Az ilyen lemezen ábrázolt szárnyas lény „fogait vicsorogtató kutyát“ ábrázol. Forrás: Temesvári Gabilla Katul: Mitikus állatok Hoppál Mihály-Jankovics Marcel-Nagy András- Szemadám György: Jelképtár Bozó Andrea: Hétszer fényesebben Horváth Izabella: A griffek útja Belső-Ázsiától a Kárpátokig
Griffek
-
Életőrző2800,00 Ft
-
Hun Griffek2800,00 Ft
-
Lélekmadár2800,00 Ft
-
Szimurg2800,00 Ft
-
Szkíta Aranysas2800,00 Ft
-
Griffpár2800,00 Ft
-
Fényhozók2800,00 Ft
-
Napgriff2800,00 Ft
-
Őrszem2800,00 Ft
-
Lépő Griff2800,00 Ft
-
Szélgriffek2800,00 Ft
-
Szkíta Griff2800,00 Ft
-
Griffes Napkerék2800,00 Ft